Kiskutyák kennelünkből

„Az ember számára a legnagyobb áldás a személyes szabadság, a kutyának pedig erről lemondani.”
Villiam Lyon Phelps

Kennelünkben ritkán vannak kölykök, így csak akkor vállalunk almot, ha biztosítani tudjuk a minőségi párosítást. A szülők minden esetben rendelkeznek képességvizsgával, tenyészszemlével és egészségügyi szűrésekkel, emellett kiállítási- és munkaeredményekkel.

Fontos számomra a gazda-jelöltek megismerése, a személyes találkozás. Ha lehet, még a kölykök születése előtt, vagy épp az kicsik első látogatásánál. Ilyenkor van idő elbeszélgetni a gazdikkal, elmondani, mire kell felkészülni, miket kell beszerezni. És ezek alapján tudok segíteni a leendő családtag kiválasztásában is: attól függően, milyen célra kell a kölyök: kiállítási-, munkacélokra, vagy „csak” családi kedvencnek (ebben az esetben még fontosabb ismerni az adott családot!).

Kölykök elvitele:

  • a kölykök leghamarabb 8,5-9 hetes korban vihetőek el
  • a kicsik ára 1400 Euro, természetesen számlával
  • minden esetben törzskönyvvel, mikrochippel ellátva, tenyésztői szerződéssel
  • a koruknak megfelelő oltásokkal (min. 2) és féregtelenítésekkel (min. 4)
  • útlevéllel, szemészeti szűréssel, szívultrahangozva!
  • szerződéssel és eü. garanciával
  • kölyökcsomaggal együtt, ami tartalmazza az első napokra szükséges tápot, oltási programot, etetési tájékoztatók és még sok hasznos információt
  • KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGRA tudunk jelenleg kiskutyát adni

És ami véleményem szerint a legfontosabb: folyamatos kapcsolattartás, segítségnyújtás a gazdiknak. Természetesen el is várom a folyamatos tájékoztatást a „törpékkel” történő eseményekről, és ha mód van rá, akkor nem szalasztom el a látogatást sem az új otthonban. 🙂

Ha úgy érzi, kennelünkből szeretne kölyköt, keressen minket elérhetőségeinken!

A golden retriever története

Az 1800-as évek elején Angliában és Skóciában a vadászat betöltötte mind a sport, mind pedig az élelemszerzés gyakorlati szerepét.  Egy közepes termetű, a vad nyomát követő, vízben és szárazon egyaránt dolgozni képes kutya iránti igény előtérbe helyezte a retrievereket. A Golden Retrieverek fejlődése leginkább lord Tweedmonth (Invemess-Shirl. Skócia) 1835-1890 közötti feljegyzéseiben követhető nyomon.
Ismeretes, hogy a Golden Retriever kialakításában szintén felhasználták a Tweed Water Spánielt, valamint a könnyebb felépítésű újfundlandit is. Más fajták is részt vettek a keresztezésben, pld. írszetter, egyéb vízi spánielek. A vízből való elhozás igen fontos volt és a vadászoknak olyan kutyákra volt szükségük, amelyek bírták a hideg vizet, jól úsztak és boldogultak a sűrű aljnövényzetben is. Lord Tweedmonth az első sárga Retrieverét, Nous-t (azaz Wisdom-ot) Brightonban 1865-ben vásárolta meg. 
Nous Chichester Earlje tenyészetéből származott. Egy 1870-ből származó, Nous-t ábrázoló fényképen  nagy, hullámos szőrzetű Golden Retriever látható. A British Múzeumban néhány festményen hasonló típusú kutya látható. Tweed River mentén élt ebben az időben a Tweed Water Spaniel (Tweed vizi spániel), mely a Golden Retriever fajta kialakításában nagy szerepet játszott. Ez a kutya minden körülmények között képes volt a vadat elhozni. British Dogs (Brit Kutyák) (1881.) szerzője, Dalziel szerint a Tweed vízi spániel színe világos liver volt, tömött, göndör szőrzettel. Farka hosszú és csüngő, fülei súlyosak, húsosak, kevés szőrrel fedettek, mellső lábak zászlósak, hátulsó lábak sima szőrrel fedettek, kúp alakú feje volt,  enyhén lelógó ajkakkal. Bár eme vízi spániel fajta eredete az idők homályába vész, nem lehet átsiklani a Golden Rerieverek kialakításában játszott szerepe felett. Feljegyzések szerint Noust egy Bill nevű Tweed vízi spániellel pároztatták 1867­68 években. Belle színe liver volt. Ebben az időben livernek nevezték a barnától az őzbarnáig vagy homokszínig terjedő színeket. Nous és Belle pároztatásából 4 sárga kölyök született, Crocus, Cowslip, Primose, Ada. Cowslip fontos szerepet játszott lord Tweedmonth sárga retrieverek kialakítását célzó tenyészetében. Cowslip-et (szuka) később egy Tweed vízi spániellel párosították és megtartottak ebből az alomból egy szuka kiskutyát. Ezt a kutyát Ada egyik leszármazottjával pároztatták. Ada pároztatásából­ sárga kölykök születtek, a további pároztatásoknál felhasználták az ír szettert és a Tweed vízi spánielt is. Feltételezések szerint Blood­hundot is felhasználták a fajta kialakításánál. 
A Golden Retriever tenyésztésben fontos szerephez jutott a vonaltenyésztés, ami abban az időben ritkán alkalmazott tenyésztői módszer volt, mivel Nous és Cowslip többször is szerepelt a törzskönyvekben.
A Sárga vagy Golden Retriever a XIX. század végén vált népszerűvé Angliában. Az első olyan Field Trial-t (mezei verseny), melyen Golden Retriever győzött, 1904-ben rendezték meg Angliában. Első ízben 1908-ban, az Eystal Palace-ban állítottak ki Golden Retrievert Flat Soats (Golden) név alatt. További Retrievereket 1909-ben és 1913-ban állítottak ki Flat Coats elnevezés alatt egyéb retrieverekkel csoportosítva. 1913-ban színük szerint különválasztották őket és arany vagy sárga retrieverkként szerepeltek. Angliában megalakult az első Golden Retriever Klub. 
Utazók amerikai látogatásukból haza­térve hoztak magukkal kutyákat és úgy tudni, hogy az 1890-es években az USA-ban és Kanadában is voltak Golden Retrieverek. Nagy Britanniából és Kanadából származó goldenek az 1920-as és 1930-as években elkerültek USA keleti és nyugati partvidékére is. Az Amerikai Kennel Klub az első Golden Retrievert 1925 novemberében törzskönyvezte. Igaz, hogy korábban is törzskönyveztek Golden Retrievereket, de csak retrieverként, nem említve a színüket. Kanadában 1927-ben törzskönyvezték először önálló fajtaként. A Golden Retrieverek az 1930-as, 1940-es években terjedtek el az USA-ban. Elsősorban vadászkutyaként használták őket, azonban néhányukat kiállításokon is bemutatták.
A tulajdonosok és tenyésztők lelkiismeretes munkát végeztek, mivel egy erőteljes, jó kiállású vadászkutya kialakítására törekedtek. Egyre több tenyésztő állította ki retrieverét kutyakiállításokon. Mindent összevéve a sötétebb színű kutyákat helyezték előnybe, azonban volt néhány közepesen aranyszínű egyed is. Mind a sötét, mind pedig a világos színű kutyák részt vettek az angol Field Trial-okon, a skóciai és angol kiállításokon is. Ugyan így történt USA-ban és Kanadában is. Kiegyensúlyozottság, egészség, vidámság, kiképezhetőség és temperamentum. Ezek azok a tulajdonságok, melyek elsősorban számítanak a fajta kedvelőinek. 1936-ban Angliában és Skóciában módosult a standard  és engedélyezte mind a világosabb, mind a sötétebb színt. Mivel az amerikai igények kielégítése miatt egyre több kutyát importáltak Angliából és Skóciából, a világosabb szín a sötéttel együtt bekerült az országba. Az igen világos színt sem Amerikában, sem Nagy Britanniában nem kedvelték. Az Egyesült Államokban és más országokban a Golden Retriever Klubok sokat tesznek azért, hogy a fajta színvonalát növeljék. Manapság a Golden Retrievereket sikeresen alkalmazzák Field Trial-okon, vadászatokon, kísérőkutyaként és vakvezető kutyaként. A Golden Retrieverek kiváló szaglását egyéb területeken, mint pld. kábítószer felkutatásnál is jól hasznosították. A Golden Retrieverek mindezen jó tulajdonsága hozzájárult ahhoz, hogy a fajta népszerűsége rohamosan nő.

Standard

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
Szimmetrikus, harmonikus, élénk, erőteljes, kiegyensúlyozott mozgású, rendkívül barátságos kifejezésű.

JELLEMZŐJE:
Engedelmes, intelligens, természetes munkaszeretettel.

JELLEME:
Barátságos, szelíd, bizalmas.

FEJ:
Arányos (széles) és jól formált, széles, de nem durva agykoponya, jól illeszkedik a nyakhoz, erős, széles és mély fang. A fang hossza megközelítőleg azonos a koponyáéval, kifejezett stop. Fekete orr.

SZEM:
Sötétbarnák, egymástól távol ülőek, igen kedves kifejezésű , sötét szemhéjszélekkel.

FÜL:
Közepesen nagy, körülbelül a szem vonalában tűzött.

FOGAZAT:
Erős állcsont-állkapocs és fogak tökéletes, szabályos és teljes ollós harapásban, amelynél a felső metszőfogsor köztes hézag nélkül fedi az alsót és a fogak merőlegesen állnak az állcsont-állkapocsban.

NYAK:
Jó hosszúságú, és vonalú száraz és izmos.

ELÜLSŐ VÉGTAG:
Egyenesek, erős csontozattal, jól dőlt és hosszú lapocka, ugyanilyen hosszú a felkar, jól a törzs alá állítva. A könyök szorosan
a testhez simul.

TEST:
Arányos, rövid ágyékrész, hatalmas mellkas. Mély és jól ívelt bordák. Egyenes felső vonal.

HÁTULSÓ TESTRÉSZ:
Az ágyék és a hátulsó végtag erős és izmos. Jó hosszú lábszár, jól szögellt térdízület. Mélyen helyeződő csánkízületek, amelyek hátulról tekintve párhuzamosak, sem be-, sem kifelé nem fordulhatnak. A tehénállás nagyon nagy hiba.

MANCS:
Kerek macskamancsok.

FAROK:
A hátvonal magasságában tűzött és hordott, a csánkízületig ér. A végén nem lehet görbület.

SZŐRZET:
Sima vagy hullámos dús szőrzet, vastag, vízálló aljszőrzettel.

SZÍN:
Az arany és a krém minden árnyalata lehet, de nem vörös és nem mahagóni. Néhány, de kevés fehér szőrszál csakis a mellen elnézhető.Fehér gallér, mancsok és ujjak, valamint a fehér homlokfolt hiba.

MOZGÁS:
Energikus, lendületes, egyenes és párhuzamos elülső- és hátulsó végtagokkal. Szabadon előrenyúlva lép, de nem akciós mozgás.

NAGYSÁG:
Marmagasság kan: 56-61 cm, szuka 51-56 cm.

KIZÁRÓ HIBÁK:
Minden a fentiektől való eltérés hibának tekintendő, melynek értékelésének az eltérés mértékével pontosan arányban kell lennie.

Kiskutyát szeretnék! hogyan tovább??

Általában hosszú vívódás után hirtelen, egyik percről a másikra döntjük el, hogy veszünk egy kölyökkutyát. Talán a fajtaválasztás is hirtelen ihlet, talán sokáig latolgattuk, hogy melyik típus illik hozzánk leginkább, de amikor döntöttünk, akkor MOST, AZONNAL szeretnénk döntésünk gyümölcsét magunkhoz szorítani, simogatni, gyömöszölni.

Talán ez a kölyökvásárlás legnagyobb csapdája. Ugyanis mi történik ilyenkor? Előhalászunk egy Kutya újságot, felhívogatjuk a csábítóbbnál csábítóbb hirdetések feladóit és lenyomozzuk, hogy hol van kiskutya. Betuszkoljuk családtagjainkat, barátainkat az autóba, és elindulunk a legközelebbi címre. Ez az egész folyamat nem tart tovább egy-két délutánnál – holott társunkat 13-15 évre vesszük magunkhoz!

Amikor megérkezünk a tenyésztőhöz, izgalmunk és birtoklási vágyunk hullámai már mindent elmosnak. Ráadásul beleesünk a következő csapdába:

MINDEN KÖLYÖK ARANYOS!!

bájos, kedves, idétlen, szeretni való, ahogy egymás hegyén-hátán bukdácsolnak, elkapják cipőfűzőnket… Még arra is hajlamosak vagyunk ilyenkor, hogy színpreferenciáinkat sutba dobjuk: ha feketét akartunk, és csak sárga csöppség van, jó lesz az is! Ráadásul a legtöbb tenyésztő pontosan ismeri ezt a lelkiállapotot és ki is használja: pontosan a megfelelő mondatokat mondja ahhoz, hogy elvigyünk magunkkal egy kölyköt ahelyett, hogy megtudakolná, mi célból szeretnénk a kutyust, milyenek vagyunk mi magunk és körülményeink, és megpróbálna ahhoz illő kölyköt találni. Ha pedig nincs ilyen az alomban – elküldeni egy riválishoz!!

Ezt a folyamatot azért ismerem ilyen pontosan, mert én magam is végigjártam angol cocker spánielemmel, Fülessel. Ot pontosan így vettem, és – bár tenyésztésre nem alkalmas – szerencsém volt, mert most 13 éves, és a süketségétől eltekintve még mindig tökéletesen egészséges.

HOGYAN KERÜLHETJÜK EL EZEKET A CSAPDÁKAT?

Pontos recept természetesen nincs, de gondos odafigyeléssel, tájékozódással sokkal jobb esélyünk lesz, hogy céljainknak megfelelő, egészséges, sok örömöt adó társat találhassunk magunknak és családunknak. A következőkben néhány szempontot javaslok átgondolásra, majd a későbbikben leírok néhány gondolatot a kölyökválasztásról is.

1. Gondoljuk végig, mire kell nekünk a kutyus és ennek megfelelően válasszunk fajtát, illetve egyedet!

A retriever nagyon barátságos, gyermek és társaság kedvelő kutya. Vadászati, sport célokra, mentőkutyának, kábítószer keresőnek és terápiás segítőnek, vakvezetőnek egyaránt alkalmas (természetesen nem minden egyed).

Ha tenyészegyedet kívánunk vásárolni, akkor azt a szülők és leszármazottaik (!!) kiállítási és munka eredményei, illetve egy lelkiismeretes tenyésztő javaslata alapján tehetjük meg.

Amennyiben munkakutyát, sportkutyát kívánunk venni, meg kell vizsgálnunk a szülők, nagyszülők munka eredményeit, amennyiben lehet, meg kell néznünk a szülőt/szülőket, esetleg előző alomból származó egyedeket munkában: milyen a stílusuk, mozgásuk, orruk, problémamegoldó és kommunikációs képességük. Legjobb, ha ilyenkor viszünk magunkkal valakit, aki valóban ért az adott munkát végzo kutyákhoz, esetleg maga is kiképző. Munkakutyát csak a valódi eredményei minősítenek – a legenda nem!

A retriever társas kutyának is alkalmas – vegyük azonban figyelembe, hogy alapvetően munkára tenyésztették ki a fajtát, tehát fokozottan igényli a gazdával való közös tevékenységet, bármit, ami mozgatja testét és elméjét!

A célnak megfelelő egyedek kiválasztásáról a későbbiekben bővebben is szó lesz. 

2. Gondosan mérlegeljük, hogy megfelelően tudunk-e majd foglalkozni új családtagunkkal!

Kutyát lehet tartani városban is, akár a 4. emeleten. A lényeg az, hogy a kutyusnak legalább minden nap 1-1,5 óra szabadban történő foglalkozást – séta, játék, képzés – kell biztosítani. Télen és esőben is!!

Szem előtt kell tartani azt is, hogy a kölyök kutyának minimum 4 óránként ki kell mennie elvégezni a dolgát. Ha ezt nem teszik lehetővé neki, akkor a szobába, össze-vissza fog piszkítani. Sokan csinálják ebben az időszakban, hogy bezárják a kutyust az előszobába. Viszont ha a kiskutya mondjuk 3 óra múlva odapisil, vagy kakil, akkor azt szagolgathatja egész nap. A kiskutyának az a legjobb, ha ebben az időszakban legalább 4 óránként valaki ránéz, leviszi 20 perc sétára, dolgát végezni, és akkor akár alszik további négy órát. Az idősebb kutya (1-1,5 éves kor után) már szívesen elheverész akár egész nap is a lakásban, ha tudja, hogy délután jön a gazdi és a séta-játék, hétvégén pedig egy kiadós kirándulás, úszás.

Hosszabb időre a kölyköt nem szabad becsukni, egyedül hagyni, szüksége van társaságra, a gazdira, mert különben lelkibeteg lesz (depresszió, letörtség stb.)! Ez vonatkozik a kertben tartott kutyákra is! Ők ugyanúgy igénylik a társaságot, foglalkoztatást, mint a lakásban lakó társaik.

3. A kutyára fordított kiadásoknak csak töredéke a vételár!

Ezen ne spóroljunk, mert egy egészséges, minőségi kölyök lehet, hogy többe kerül (kb. 70-100.000,- forint), de megtakaríthatjuk a későbbi költséges műtétek és gyógyszerek árát!

Számoljuk át, hogy mibe fog kerülni egy kifejlett kutyus megfelelő tartása évente, ehhez segítséget ad a következő táblázat:

MegnevezésRendszerességÁr (kb.)Összesen / év
Minőségi táp (15-20.000,- Ft /15 kg)Naponta500 182.500
Oltás, veszettségÉvente5.000 5.000
Oltás, kombináltÉvente5.000 5.000
Bolha/Kullancs elleni védekezés Havonta 2.500-3.500ft 36.000
Szívféreg elleni védekezés Havonta 2.000 24.000
Féreghajtó3 Havonta 2.0006.000
  Összesen/év:258.500

* A kombinált oltásokat a kölyöknek élete első évében háromszor kell megkapnia a teljes védettség kialakulásához, a továbbiakban elég évente emlékeztető oltást adni.

A fenti összegekhez adjuk hozzá az egyszeri apróságokat: póráz, nyakörv, etető-itatótál, pokrócok, kutyaház vagy kosár, nyáron esetleg kutyapanzió (bár ezt nem javaslom) stb.

4. Kire hagyjuk a kutyust, ha nyaralni megyünk?

Hmmm…

Ma hazánkban nagyon nehéz minőségi kutyapanziót találni, ahol felelősséggel tartják a néhány napra-hétre megkapott kutyákat: azaz megfelelően etetik, nem kap fertőzést, nincs alkalma összeverekedni a többiekkel, mégis biztosítják neki a napi egészségügyi mozgást anélkül, hogy veszélybe kerülne.

Nem biztos, hogy a nagymama alkalmas egy 35-40 kilós domináns kan kutya sétáltatására…

Tapasztalatból mondom, hogy remekül lehet nyaralni kutyussal együtt is, Nyugat-Európában már szinte természetes, hogy minden szállodába beengedik a (szobatiszta és tiszta) kutyákat.

5. Hogyan válasszuk ki tenyésztőt?

A legjobb, ha ismerünk valakit, akinek egészséges retrieverje van, és tetszik nekünk a kutya külsőleg és belsőleg is. Kérdezzük meg tőle, honnan van a kutyus, keressük meg a tenyésztot és kérdezzük meg, tervezi-e ugyanazt a párosítást, amibol ismerősünk kutyája származik. Esetleg tud-e ajánlani olyan gazdit, ahol a korábbi párosításból megnézhetünk kölyköt, mert így lemérhetjük, hogy mennyire homogén (egységes) az alom. Ha a kölykök között nincs kirívó különbség, jó az esélyünk, hogy a következő alomban lévő kölykök is ugyanazokat a tulajdonságokat hordozzák majd.

Már az egyik szülő eltérése is teljesen más tulajdonságú egyedeket eredményezhet!

Ha ilyen ismerőst nem találunk, akkor nehezebb dolgunk van. Sajnos ma hazánkban nehéz lelkiismeretes tenyésztőt találni, pláne olyat, aki nem csak küllemre, vagy megélhetésből tenyészt, hanem valóban fajtanemesítési célokat tűz ki – és ebbe beletartozik a munkára való képesség, fizikai és idegrendszeri egészség is! A kutyakölykök eladása manapság nagyon nehéz, ezért ritka az olyan tenyésztő, aki meghallgatva igényeinket azt mondja, hogy sajnos nála jelenleg nincs a célnak megfelelő kölyök és ajánl egy másik, megbízható tenyésztőt. Ezért inkább rátérek arra, hogy mire figyeljünk oda nagyon, amikor kölyköt választunk:

6. Olvassuk el a hivatalos fajtastandardot

Ha nem értünk egy-egy kifejezést, kérdezzük meg hozzáértőtől (de ne a tenyésztőtől a helyszínen!).

A tenyésztőnél vessük össze a szülőpárt ill. azok fotóját a standarddal. A leggyakoribb hibák: túlméretes kutya, lógó bor (főleg a nyak alsó részén és a fejen), nem jó pigment (a sárga kutyának is lehetőleg sötét szeme, fekete körme és orra kell legyen), beesett hát, nyitott lábujjak (nem zárt mancsok), nyitott hátsó szögelés, kis fej a testhez képest, kunkori vagy vékony farok.

Családi, társasági kutyánál a kisebb esztétikai hibák nem sokat számítanak, azonban a mozgató szervrendszer eltérései, főleg munkakutya esetén, komoly problémákat okoznak, a lógó bőrű kutyáknál pedig gyakori az ekcémás, gennyes gyulladás, főleg nyáron. Általában a testi jellegzetességeiket a szülők jó eséllyel örökítik, és figyeljünk arra, hogy a hibát ellenkező hibával nem lehet javítani!

7. Szülők minősítései, külleme, mozgása, viselkedése

Kérjük el a tenyésztőtől a szülők és – ha már van – a kölykök törzskönyvének másolatát, vagy tekintsük meg azokat a helyszínen. A következőket figyeljük:

Egyik szülő vagy kölyök törzskönyvére se legyen rábélyegezve, hogy: „A szülők nem rendelkeznek az előírt minősítésekkel” mert ez azt jelenti, hogy nem feleltek meg a tenyészszemlén, képességvizsgán (vagy el sem vitték őket…). *

Lehetőleg mindkét szülő rendelkezzen diszplázia szűrési bizonyítvánnyal (csak eredetit szabad elfogadni, illetve a másolatot ellenőrizni kell a szám és a kutya neve alapján a http://www.fdb.hu/ honlapon, hogy valódi-e a papír). Az FDB számot hivatalos vizsgálat esetén rávezetik a törzskönyvre és zöld bélyegzővel lebélyegzik! *

Nézzük meg a szukát (és ha a kan is ott van, azt is) mozgás közben, dobjunk el neki valamit, visszahozza-e (ettől retriever a retriever). Figyeljük meg, milyen a tempója, harmonikus-e a mozgása, fogja-e, hozza-e rögtön az eldobott tárgyat, vagy vacakol vele, rágcsálja, esetleg tépi-rázza (ami komoly hiba). Az, hogy vemhes volt, nem indok arra, hogy rendezetlen, csúnya legyen a mozgása, vadász-versenyeken indulnak szoptatós szukával is…

Gondoljuk meg, hogy ha túlságosan testesek a szülők, a kölyök hasonló méretet fog elérni; nem lesz igazán mozgékony; ha sportolni, futni-kerékpározni, hegyet mászni szeretnénk vele, akkor inkább egy könnyebb csontozatú, jól izmolható kutyára lesz szükségünk.

8. Tenyésztési körülmények

Meg kell kérdezni, hogy a tenyésztő tenyészt-e más fajtát is, mert ha igen, azt jelenti, hogy ebből él: ma goldent tenyészt, holnap valami mást, ami éppen „jól megy”, így valószínű, hogy a szülőpár sem minőségi (tehát drága) kutya. Attól sem kell hasra esni, ha hangzatos nevű, külföldi kutya az apa, mert sok „megfuttatott” szuper kan kiállítási eredményei inkább a gazdája pozícióját és nem a kutya valódi értékeit tükrözik. 

Óvatosan rá kell kérdezni, hogy mikor volt legutóbb kölyke a szukának. Ha egy éven belül, az megint „kutyagyártásra” utal: nem kíméli a szukát, kihoz belőle minden forintot, amit lehet.

9. Az alom

Az alom akkor jó, ha nincsenek nagy különbségek az egyes kutyusok között, sem méretben, sem színben, de igazán még viselkedésben sincs kirívó eltérés a kölykök között.

6-8 hetes korban a korban a kölykök már élénken szaladgálnak, verekszenek. Ha egy helyben fekszenek és érdektelenek, az rossz előjel (erre szokta mondani a tenyésztő: Hát éppen most ettek.).

Az alomban mindig vannak domináns és teljesen alárendelt egyedek. A domináns mindenhol ott van, a legbátrabb, a legakaratosabb, a legvakmerőbb. Az alárendelt a pálya széléről szemlélődik, hogyan zajlik körülötte az élet. Próbáljunk a kettő közé „nyúlni” – itt is érvényes az arany középút! Domináns egyed, főleg, ha kan, csak tapasztalt kutyás kezébe való, a nagyon visszahúzódó, félős kutyust pedig nehéz motiválni, nehezen alkalmazkodik új körülményekhez, élethelyzetekhez.

10. Melyiket válasszam?

Először is szemléljük meg, hogy az alomban van-e egyáltalán olyan egyed, mely céljainknak megfelel.

Amit minden kölyöknél nézni kell:

  • sötét pigment (sötét szem, fekete karmok és orr).
  • szín (ld. fajtastandard: a standardban megjelölt színektől való minden eltérés hiba!)
  • szőrzet: semmiképpen nem lehet hullámos vagy göndör!
  • egyenes első végtagállás, jó hátsó szögelés – ez ugyan még sokat változhat (amit egy neves küllembírótól a kiálló könyök korrigálására hallottam, az nem járható út: „majd ha meghízik, az visszatolja a könyökét!”). Az első lábak vagy a könyök nem fordulhatnak kifelé!
  • feszes, nem túl hosszú, semmiképpen sem beesett, hát.
  • ollós harapás – a koponya növekedésével a hibás kölyökkori harapás sokat javulhat, vagy akár tökéletes is lehet később, azonban kár kockáztatni!
  • tiszta szemek, értelmes tekintet.
  • élénkség, érdeklődés, figyelmesség az ismeretlen zajokra, emberekre, tárgyakra, de semmiképpen sem félelem, pánik! Természetesen a kölyök is megijedhet váratlan zajoktól, fényektől, de utána érdeklődést kell mutatnia, és nem félelmet!
  • a kölyök nem félhet az emberektől, nem ugorhat el lelapulva, besunyt farokkal a simogató kéz alól! Ez súlyos hiba, késobb számos kellemetlen percet okozhat!

Speciális szempontok:

Kiállítási egyedek: Ha kiállítási ill. tenyésztési célra veszünk kölyköt, kérjük ki egy tapasztalt, megbízható tenyésztő véleményét, esetleg vigyük el magunkkal a kölyökválasztásra. Két hónapos kölyök kutyáról nem lehet még megmondani, hogy champion lesz-e belőle; a tenyésztő, kutyáit és párosításait ismerve mégis jobban ki tudja választani, melyik egyed esélyes rá. Szakember azt is meg tudja állapítani egy kölyökkutyáról, ha biztosan nem lesz alkalmas tenyésztési célokra. Igazán nagy tenyésztők nem két hónapos kölyköt vesznek, hanem lefoglalózzák az ígéretesnek mondott egyedet, majd később, 6-8 hónapos korában, amikor már látszik, hogyan fejlődik a kutyus, eldöntik, hogy alkalmas lesz-e tenyésztési célra vagy sem. Ha nem, várnak a következőre.

Milyen küllembírálati címeket keressünk a felmenőknél (FCI szerint)?

  • CAC – osztálygyőztes (ResCAC – második helyezett)
  • CACIB – nemzetközi kiállítás osztálygyőztese  (ResCACIB – második helyezett)
  • BOB/HFGY – fajtagyőztes
  • BIS – a kiállítás legszebb kutyája
  • HJCH – Hungária Junior Champion (fiatal osztályban háromszor HPJ-t kapott kutya)
  • HCH – Hungária Champion (nyílt vagy munka osztályban három CAC-ot szerzett kutya)
  • BkHCH – Babérkoszorús Hungária Champion
  • ICH – Nemzetközi Champion (három különböző országban champion címet elnyert kutya – persze nem mindegy, hogy három ország mondjuk Ausztria, Franciaország és Magyarország, vagy Horvátország, Románia és Szlovákia…)

Munkakutyák (vadászkutya, romkereső-mentő kutya, vakvezető, kábítószer kereső, stb.): Ha munkakutyát kívánunk venni kis hazánkban, a következőket kell tisztán látnunk: retriever vonalon Magyarországon jelenleg nincs munkakutya tenyésztés, csak küllemi. Esetlegesen előfordulnak egyedek, vagy olyan párosítások, melyekből kikerülő kölykök alkalmasak bizonyos munka célokra, azonban kimondottan erre szelektáló tenyésztő ma Magyarországon még nincs. Talán fordulatot jelenthet ebben a dologban, hogy már öt tisztán munka tenyészvonalú kutya van az országban (három labrador és két golden, ezek közül három angol vérvonalú, egy belga-angol és egy amerikai vonal), ezek azonban még kölykök, és arra sincs garancia, hogy a tulajdonosaik betartják a munkakutyák tenyésztésére vonatkozó íratlan, de szigorú szabályokat: munkakutyát CSAK ÉS KIZÁRÓLAG munkakutyával szabad párosítani, ha munkakutyát kívánunk tenyészteni. A „feles” kutya (csak az egyik szülője tisztán munka vonalról származó egyed) tulajdonságai mindig bizonytalanok lesznek.

A következő dolog, amivel tisztában kell lennünk: munkakutyát csak az eredményei minősítenek, melyeknek szerepelniük kell a Teljesítmény füzetben illetve a törzskönyvön. Milyen vizsgák és címek lehetnek ezek (nehézségi sorrendben)?

  • képességvizsga
  • VAV, VVM – Vadászati alkalmassági vizsga, Vadászkutya vadász munkavizsga (jelenleg a Vadászkamara próbálkozásai, de nem igazán kidolgozott koncepcióval és színvonallal megrendezett vizsgák) *
  • retriever munkavizsga
  • vércsapa munkavizsga
  • BLP – osztrák ill. német alapfokú vadászati vizsga
  • Working Test (WT), Cold Game Test – vadászati idényen kívül dummyval vagy hideg vaddal rendezett mesterséges versenyek, nyugat-európában komoly rangjuk van, noha a WT nem FCI által elismert versenyforma. Cold Game Test-en kiadható CACIT ill. CACT cím.
  • VGP – osztrák ill. német felsőfokú vadászati vizsga. Szintén kiadható a CACIT és a CACT cím.
  • Field Trial – Vadászaton megrendezett mezei verseny, melyen CACIT és/vagy CACT cím adható ki.
  • CACT – nemzeti vadászkutya verseny győztese (ResCACT – második helyezett)
  • CACIT – nemzetközi vadászkutya verseny győztese (ResCACIT – második helyezett); ilyen versenyre már legalább egy külföldi bírót is meg kell hívniuk a szervezőknek.
  • FTCH, FCH – Field Trial Champion, Field Champion – Field Trial vadászversenyt háromszor megnyert kutya – ez nagyon komoly teljesítmény, ha ezt a címet a törzskönyvön sok felmenőnél látjuk, elégedettek lehetünk: biztosan nem választunk rosszul!
  • FTW – Field Trial Winner (Anglia) – Field Trial versenyek győztese, de még nem szerezte meg az FTCH vagy FCH címhez szükséges minősítést.

Lehet valakinek saját céljainak megfelelő, kiváló vadászkutyája, ez a kutya azonban megfelelő objektív nemzetközi minősítés hiányában nem nevezhető munka-tenyészegyednek. Külföldön számos országban a munkakutya vásárlást megkönnyíti a kölykök törzskönyvén feltüntetett, jól látható szöveg: „Munka/vadászati céltenyészet”, így nem nagyon tudunk mellényúlni.

Ha hazánkban munka célra szeretnénk kölyköt vásárolni, fel kell kutatnunk azt a tenyésztőt, aki maga is dolgozik kutyájával, ezt igazolni tudja valamilyen módon, és csak szintén igazolhatóan munkára használt egyeddel párosítja kutyáját. Mivel ilyet találni sem könnyű, fogadjuk el azt a félmegoldást, ha egy dolgozó egyedet párosítanak egy megfelelő idegrendszerű, alkatú és képességű másik egyeddel. Itt már jó esélyünk van arra, hogy megbízható munkakutyát vegyünk. Butaságnak hangzik, de igaz: általában minél sötétebb színű a kutya, annál alkalmasabb munkára. Keressük tehát a labik között a feketét, goldenek között a minél sötétebb arany színt. A világ fejlettebbik felén a vadászoknál és a sportkutyásoknál ritkán láthatunk sárga labit vagy fehér goldent!

11. És végül: ne csak egy almot nézzünk meg!

Szánjuk rá az időt és nézzünk meg több almot is, így jobb lehetőségünk lesz arra, hogy összehasonlítsuk a szülőket és a kölyköket és kiválasszuk a nekünk leginkább megfelelőt. Ha pedig egy szülőpáros megtetszett, illetve az onnan, az előző almokból elkerült kölykökről jókat hallottunk, inkább várjunk pár hónapot egy ígéretes kiskutyára: 

15 évig fog örömet szerezni nekünk!!

Kökény Rita (www.retrieversport.hu)

*megjegyzések ( mivel a cikk pár éve íródott, így az utóbbi években voltak változtatások, ezért éreztem helyénvalónak ezen a kiegészítéseket – Krausz Dóra):

  • A szülők törzskönyve ilyen esetben nem feltétlen mérvadó. Előfordulhat, hogy a nagyszülők nem teljesítették az elvárt teljesítményt, de magának a szülőnek megvannak a vizsgái/eredményei. Erről kérdezzük meg a tenyésztőt! A kölyök törzskönyvét viszont minden esetben nézzük meg, ott nem szabad az említett „A szülők nem rendelkeznek az előírt eredményekkel” feliratot találni!
  • Ma Magyarországon már a Magyar Kisállatortopédiai Egyesület szűrése elfogadott. Illetve számos tenyésztő állatorvossal igazoltatja a röntgen eredményét.
  • Jelenleg Mo.-on a Vadászati Alkalmassági vizsgát kérik és fogadják el a vadászatokon való részvételhet.

© Lively Golden Kennel 2024. | web: info@u22.hu